Szerző:  Szöllősi Tímea

A szexuális úton terjedő fertőzések sokkal gyakoribbak, mint elsőre gondolnánk. Az úgynevezett STI-k (sexually transmitted infections) gyakran csak nagyon enyhe tüneteket okoznak, ezért lehetséges, hogy sokszor nem is tudunk arról, hogy fertőzöttek vagyunk. A szexuális úton terjedő fertőzések általában szexuális érintkezés útján terjednek. A szexuális úton terjedő fertőzéseket okozó baktériumok és vírusok emberről emberre vérrel, spermával, hüvelyi és egyéb testnedvekkel terjedhetnek. Ritkább esetben nem szexuális úton is, például anyákról csecsemőikre terhesség vagy szülés, esetleg közös tűhasználat során. A szexuális úton terjedő fertőzések szerencsére kezelhetők és megelőzhetők, ezért mindenkinek, aki nemi életet él tudnia kell, hogyan védheti meg magát és partnerét. A fertőzésekről és a megelőzésükről Dr. Tamási Béla bőrgyógyász-és nemibeteg gyógyásszal beszélgettünk. 

Mennyire számítanak tabutémának ma Magyarországon a szexuális úton terjedő fertőzések?

Ijesztően nagymértékben, és amíg nem teszünk róla, amíg nincs benne a köztudatban, addig ez így is fog maradni. A magyar ember egészségtudatossága egyébként is nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, ez a rész pedig még nagyobb mértékben. Stigmatizálónak érzik az emberek, úgy érzik, hogy csak bizonyos csoportokat és embereket érint, holott bárki megfertőződhet, aki nemi életet él.

Melyek a leggyakrabban előforduló nemi úton terjedő fertőzések? 

Ami a leggyakrabban előfordul az a HPV, illetve a nemi herpesz vírus fertőzés. Pontos számaink nincsenek, mert nem tartoznak a kötelezően jelentendő betegségek közé a Nemzeti Népegészségügyi Központ felé, de a szakirodalmi adatokból tudjuk, hogy ezek a leggyakoribbak. Amiről kimondottan van adatunk az a szifilisz, amiből évente 700 új eset van, és ami elég soknak számít ahhoz képest, hogy a legtöbb ember azt gondolja a II. világháború óta nincsen. Pedig ugyanúgy létezik, ahogy a gonorrhoea is, amiből 1000-1200 új eset van évente. Szintén nemi úton terjedő bakteriális fertőzés a klamídia, amiből szintén van bőven. Ez csak a jéghegy csúcsa, mert ezek a hivatalosan jelentett esetek, amikor orvoshoz fordultak a betegek. Ennél a való életben sokkal több van, amit nem diagnosztizálnak.

Melyek azok a tünetek, amelyek megjelenésével felismerhetjük a fertőzéseket?

A legtöbb nemi úton terjedő fertőzéssel az a baj, hogy gyakran tünetszegények vagy tünetmentesek. Ezért is kell propagálni a rendszeres szűrővizsgálatokat, mert nagyon sok esetben, és főleg nőknél, tünetmentesek a fertőzések. Ha nincs rendszeres szűrés, sokszor nem is tudja az illető, hogy fertőzött és tovább is tudja adni a fertőzést. Ha van tünet, akkor az viszont mindig a fertőzéstől függ: ez járhat hüvelyváladékozással és alhasi fájdalommal, szifilisznél bőrkiütésekkel vagy seb jelenhet meg a nemi szerven, mint a herpesznél is. Eléggé változatos tüneteket tudnak okozni, de mondom még egyszer: a legnagyobb baj, hogy nagyon sokszor tünetmentes, vagy olyan tünetet okoz, amelyeket nem vesz észre az ember. Ilyen például, amikor nőknél a hüvelybemenetnél kialakul egy seb, ami nem fáj, és ezért elképzelhető, hogy észre sem veszi.

Ezek a fertőzések kizárólag nemi úton terjednek?

99%-ban igen, mert nagyon érzékeny kórokozók és élettelen felületeken nem maradnak meg, az emberi szervezeten kívül nagyon gyorsan elpusztulnak. Egyetlen kivétel a HPV, amelyről kimutatták, hogy 2-3 napig is fertőzőképes marad. Ez ellen viszont van oltás, ami a fiatalok számára két-három éve már elérhető, illetve szűrővizsgálat is van, ami nem keverendő össze a méhnyakrákszűréssel, ami a mai ismereteink alapján már nem annyira pontos, mint egy HPV szűrés. Csak azt mutatja meg, ha van már valamilyen kialakult állapot, míg a HPV valamivel előbb jelez, és megmutatja, hogy már jelen van a fertőzés, ami idővel lehetséges, hogy kóros elváltozást vagy daganatot fog okozni.

Milyen következményei lehetnek, ha a tünetmentesség és a szűrővizsgálatok elmaradása miatt kezeletlen marad egy betegség?

A HIV és a szifilisz esetében a legrosszabb forgatókönyv a halál. A mai napig mindkét fertőzés kezelés nélkül halálos lehet, de mindkét esetben gyógyszeres kezeléssel a tünetek kezelhetőek, és a fertőzés továbbadása is meggátolható. A gonorrhoea és klamídia hosszútávú fennállása meddőséget tud okozni, a HPV hosszútávon daganatos megbetegedést. A herpesz fertőzés egy életen át tartó fertőzést jelent, a szervezet nem tud tőle megszabadulni, így bizonyos időnként vissza tud újulni. Van néhány olyan fertőzés, ami a terhesség során is veszélyt tud jelenteni a magzatra vagy az újszülöttre. A HIV és a szifilisz az anya kezeletlensége esetén a méhlepényen keresztül képes megfertőzni a magzatot. Ugyanez igaz a gonorrhoeára és klamídiára is, amelyek a szülőcsatornában és a méhszájban tudnak fertőzést okozni a babának.

Hová tud fordulni az ember, ha szűrővizsgálatra menne?

A nemi úton terjedő fertőzésekkel kimondottan nemibeteg gyógyászok foglalkoznak, akik egyben bőrgyógyászok is. Államilag minden budapesti kerületben, illetve járásban vannak bőr-és nemibeteg gondozó ambuláns rendelések. Magánszolgáltatók is végeznek hasonló vizsgálatokat, illetve főleg a főváros térségében vannak olyan civil szervezetek, akik foglalkoznak szűrővizsgálatokkal, és főleg vérből történő szűrést végeznek: HIV, szifilisz, hepatitisz szűrést. Ezeket a fertőzéseket vérvétellel is ki lehet mutatni, de az olyanokat nem, mint a gonorrhoea, a klamídia, vagy a HPV. Ezekhez célzottan kell mintát venni onnan, ahol a fertőzés van: méhszájból, húgycsőből stb.

Milyen gyakran kellene elvégeztetni a szűrővizsgálatokat?

A szakmai ajánlások szerint, ha valakinek nincs fix kapcsolata, de vannak szexuális partnerei, akkor attól függően, hogy mennyire intenzív a partnercsere három-hat havonta, de legalább minimum évente kellene egy szűrés. Annak, aki monogám kapcsolatban él, érdemes lenne a kapcsolat elején elvégeztetni, és ha zárt marad a kapcsolat, akkor később nincs is rá szükség. Ha esetleg nyitnak, akkor pedig a nyitás gyakoriságától függően.

Hogyan tudjuk elkerülni vagy megelőzni a nemi úton terjedő fertőzéseket?

A HPV-n kívül a Hepatitis B ellen is van oltás, és míg a HPV csak javasolt, ez utóbbi kötelező. Ez a kettő nemi úton terjedő fertőzés ellen véd. De innentől kezdve minden azon múlik, tudják-e az emberek, hogy léteznek ilyen nemi úton terjedő fertőzések. Tudják-e, hová kell menni, és mennyire támogató a személyzet a nemibeteg ellátó helyen, mert sajnos betegek elmondásából tudjuk, hogy nagyon elutasítóak tudnak lenni. Ennek lehet az a következménye, hogy a beteg soha többet nem megy vissza. Nagy szükség lenne kampányokra, széleskörű prevencióra és nevelésre.

Hogyan érintik ezek a fertőzések a nem heteroszexuális embereket?

Nagyon érdekes, hogy a nem heteroszexuálisok sokkal egészségtudatosabbak és ez érinti a szexuális egészségüket is. Sokkal jobban tudják, hogy ki vannak téve nemi úton terjedő fertőzéseknek. A homoszexuális férfiak lényegesen tudatosabbak és járnak is szűrővizsgálatokra. Hajlamosabbak a promiszkuitásra (partnerek gyakoribb váltogatása). Ezért - és az anális szex miatt is - jobban ki vannak téve fertőzésveszélynek. Így ők többet járnak szűrésre, viszont gyakrabban élnek szexuális életet is, és a kettő eredője az, hogy náluk gyakrabban találunk ilyen fertőzéseket. De a mai közegben nincsenek könnyű helyzetben, és akkor még a transzneműekről nem is beszéltünk, akiket olyan nagy mértékű stigmatizáció ér az egészségügyben, hogy valószínűleg el sem mernek menni orvoshoz, miközben ők is élnek szexuális életet és nekik is szükségük lenne ellátásra. A kamaszok és a fiatal felnőttek jobb híján az internetről szerzik be az információkat, amelyek sokszor tévútra visznek.

Mire kell figyelnie egy fiatalnak, ha elkezd nemi életet élni, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyen és honnan szerezhetnek hiteles információkat?

Szerintem a legfontosabb, hogy tudjanak ezekről a fertőzésekről és betegségekről, és arról, hogy ezeknek nagy része tünetmentes és szűrés nélkül nem kimutatható. Nagyon sok tévhit van a fertőzések terjedését illetően, sokan azt gondolják, ha a partnernek nincs semmi baja, akkor nem történhet semmi. Ezért is fontos tudni a tünetekről, és arról, hová lehet fordulni. Nagyon sokan nőgyógyászhoz vagy urológushoz fordulnak, akik értenek valamennyire a nemi úton terjedő fertőzésekhez, de ez mégis a bőr-és nemibeteg gyógyász szakterülete. De azt gondolom, még mindig jobb, ha valaki egy betegség gyanújával elmegy egy urológushoz vagy nőgyógyászhoz, mert ha ő nem is tudja ellátni, tovább tudja küldeni a megfelelő helyre, és valahogy bekerül az ellátásba. Ami a hiteles információkat illeti, több olyan kezdeményezés is van, mint a Szex Suli, amit Jámbor Eszter csinál. Nekem is van egy honlapom, ahol a fertőzésekről szoktam írni, illetve több civil szervezet is van, mint az Anonim AIDS Tanácsadó szolgálat vagy a Háttér Társaság HIV programja, amelyeknek sok tartalma van a témában, de hiteles információk találhatók a Belvárosi Orvosi Centrum Stop STD elnevezésű honlapján is.